Type: MainIndex
Na jó, lehet, hogy nem annyira sok, de most nem vagyok túl kreatív, hogy normális címet adjak ennek a bejegyzésnek. xD Van egy pár dolog, amiről írok most...csak, mert olyan kedvem van, meg már amúgy is régen írtam "normális" bejegyzést.
Először is légyszi katt ide . Sokat segítene! Neked csak 1 másodpercedbe kerül. :) Előre is köszönöm. :)
Megkezdte 9 hónapos turnéját a Száguldó cirkusz. (Gyengébbek kedvéért a Forma-1. :)) A mai időmérőt Sebastian Vettel nyerte. :) Grat. neki. :) Na és akkor már az egyik kedvencem ki is derült. :P A másik kettő, merthogy még van, Nico Rosberg és Nico Hülkenberg. :)
Nem az a fajta ember vagyok, aki az alapján választja ki a kedvencét, hogy "jajj, milyen jól néz ki..." illetve a "xy-t szeretem, mert most ő vezeti a világbajnokságot, vagy "xy a kedvencem, mert világbajnok". Az ilyen kezdetű szövegeket nagyon nem szeretem. . -.- És nem is azért nézem az F1-et, mert "jajj, milyen sok jó pasi van ott..." -.- Nekem az sokkal fontosabb, hogy mennyire tehetséges az az illető, akinek megadom a bizalmat és a támogatást. Ez a többi sportágra is, amelyet még figyelemmel követek ugyanígy vonatkozik.
Rakok képet is a fent említettekről, hátha valaki nem tudja, kikről is van szó. :)
Ma este pedig Frankó Fesztiválra megyek unokatesóimmal és hugommal. :P Vicces lesz. :) Majd holnap beszámolok róla, hogy milyen volt. :)
Addig is legyetek rosszak! :P
Szerintem mindegyik gyönyörű. *.* Ha még nem említettem volna, akkor most mondom, hogy cipő- és táskamániás vagyok. :D Most az előbbiből hoztam 8 db-ot. Kíváncsi lennék (persze, ha megmondjátok :D), hogy nektek melyik tetszik illetve nem tetszik. :)
Megérkezett a várva várt Twilight Saga 3. részének hivatalos előzetese. Az előzetes alapján nem tűnik rossznak, de június 30-ig várni kell, hogy a teljes verzió megtekintése után véleményt mondhassunk róla. Magyarul még nem sikerült elolvasnom ezt a könyvet, angolul olvastam el már majdnem egy éve. Tetszett...bár a négy könyv közül nekem még mindig a negyedik, abból is a harmadik rész a kedvencem (a negyedik könyv 3 részre van felosztva). Na de akkor itt is a trailer:
Hát igen...egy újabb vers tőlem. :)
Nem nagyon fűznék hozzá semmit. Nem a legjobb, de nekem tetszik. :)
Egy más világ
Egy világ, ahol minden szép.
Egy világ, ahol minden jó.
Egy színes, elképzelt kép,
ahol minden megvalósítható.
Ott mindent te irányíthatsz,
ha félsz, bártan sikíthatsz.
Nem szól rád senki sem,
hogy maradj veszteg, csendesen.
Bárkivel együtt lehetsz,
nevethetsz, sírhatsz, beszélgethetsz.
Hisz, ne feledd! Itt minden rajtad áll!
Jó vagy rossz, boldog vagy szomorú lesz-e ez a világ.
A képzelet szárnyán messze repülhetsz,
az álmok útja végtelen.
De vigyázz! Mert az álmok világából könnyen visszaránt
a rideg valóság!
Nem sok minden történt az elmúlt másfél héten...
A lábam kezd helyrejönni, bár még elég csúnya. Meg is jegyezték ma: "Jajj, de szép színes a lábad." Hát igen... xD Kék, lila... csak a szokásos. De legalább már nincs bedagadva. Ma voltam MRI vizsgálaton. Azért, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy szépen javul-e. Maga a vizsgálat kicsit fura volt. Felfeküdtem egy asztalra és betoltak a gépbe. Klausztrofóbiásoknak kicsit necces lehet.... Mondjuk én csak félig voltam benne. A gép elég érdekes hangokat adott ki a vizsgálat folyamán. Vicces volt. :) Nem tudom pontosan, hogy meddig tartott...kb. 2 perc után elvesztettem az időérzékemet. De kb. 10-15 percnél szerintem nem volt több. Az eredmény szerint minimális mennyiségű folyadék van még a bokámnál, de fel fog szívódni, szóval semmi komoly. Az orvos pedig azt mondta, hogy nagyon szép bokám van, ilyen még a tankönyvekben sincs. Annyira szépen elkülönülnek és látszódnak a szalagok. :)
Délután vagyis inkább este pedig narancsos muffint sütöttem. ^^ Finom lett. ^^ Közben pedig síugrást néztem...nagyon rossz verseny volt...állandóan forgott és hol erősödött, hol pedig gyengült a szél. :S Másfél órába telt míg egy sorozat lejött. Végül a második sorozatot törölték is. Ausztria a 2. lett. :) (csapatverseny volt)
Mára ennyi :)
Tegnap ugyanis kibicsaklott (de hülye szó ez -.-) a lábam. Szerencsére nem tört el (mert először azt hittem, úgy nézett ki, mint 8 évvel ezelőtt és akkor el is tört) "csak" megnyúltak a szalagok. Azt mondta a balesetin a doktornő, hogy ő azt javasolja, hogy a héten maradjak itthon és pinentessem valamint jegeljem. Nagyon csúnya még most is, de már nem annyira mint tegnap.De kedves volt a doktornő, mert megnyugtatott, hogy mára mégjobban be fog dagadni. -.- Meg kékes-lilás színe van/volt és azt mondta hogy nyugi ez csak a bevérzés. Jah...oké. -.- Szóval most itthon leszek a hét hátralevő részében.
Az egyik ismerősöm illetve ketttő, ajánlott egy anime sorozatot, a Nana-t. Eddig az első 4 részt néztem meg és nagyon tetszik. :)

Tegnap volt a szalagavatóm.
Két helyen volt megtartva. Maga a tűzés illetve a beszédek, az énekkar és az irodalmi színpad műsora a művelődési házan, míg a nyitótánc, vagyis a keringő, a vacsora és a bál része a sportcsarnokban kapott helyet. :)
Szép volt az egész. Furcsa érzés volt, amikor feltűzte az osztályfőnök a szalagot, mert ez egyben azt jelenti, hogy egyre fogy az az idő, amit még ebben a suliban töltünk és egyben egyre közelebb kerül az érettségi is.
Összességében szerintem egész jól sikerült. :) A tánc is szép volt és a bulisabb részén is sokat táncoltunk. Az időjárásnak nem örültem egy kicsit, mert egész nap illetve este szakadt a hó. De ennek ellenére jól éreztük magunkat. :)
És végül itt a keringőnk zenéje :) (csak egy picit gyorsítottak rajta :P) :
Hogy mire is irányul ez a kérdés, az mindjárt kiderül.
Már lassan 5 éve, hogy nap mint nap buszozok és ezzel természetesen együtt jár az is, hogy a buszpályaudvaron álldogálok a buszra várva. Rengeteg ember megfordul ott, a kora délutáni órákban főként fiatalok akik (többnyire) az iskolából igyekeznek hazafelé. [és hogy ne kelljen tovább várni, most jön a lényeg] Vannak olyan egyének, akik - mit sem törődve a többi emberrel-, hangosan hallgatják a zenét, séta közben a kezükben lóbálva a telefonjukat üvöltetik az ő általuk zenének nevezett valamit. De nem is akármilyen zenét, főként a gagyi mulatóst illetve technót. (Ha rosszul írtam, akkor elnézést.)
Konkrétan engem zavar, mert mi közöm van nekem ahhoz, hogy kinek mi a kedvenc száma vagy melyik zenei stílust részesíti előnyben. Ezért találták fel a headset-et, nem? A buszon utazva is találkoztam illetve találkozok hasonló esettel. Csak ott ugye nem pár másodpercet hallok belőle, hanem 20 percen keresztül folyamatosan. De nem ám, hogy váltogatnák a számokat, ugyanmár... 20 percen keresztül ugyanazt az 1 számot kell hallgatni folyamatosan. Ha szól az ember nekik, hogy ugyan kapcsolja már ki vagy vegy elő a headset-et (márha van neki), még ők vannak megsértődve. 
A kérdés adott: ettől most menőnek érzik magukat?
Szerintem ez gáz...de mindenki döntse el maga, hogy mit gondol erről.
A legfontosabb: ma van anyukám születésnapja. ^^ Boldog szülinapot neki!^^ Keresztenyukám pedig sütött nagyon finom citromos túrótortát. :) Ő csinálja a legfinomabb tortákat. ^^
És a második: Tegnap volt 2 éves a kiscsillagom ^^ Itt egy kép róla:

Boldog születésnapot! ^^
"Élni való minden élet,
Csak magadnak hű maradj
Veszteség nem érhet téged,
Hogyha az leszel, ami vagy."
/Goethe/

Ezt a kis novella-szerűséget a hugom írta. Az kiritikákat, legyen az negatív vagy pozitív, szívesen fogadja.
Az élet mily kegyetlen
Élt egyszer egy kis városban egy lány. Egy napon, amikor hazafelé sétálgatott, talált egy elhagyott temetőt, melynek hatalmas kovácsoltvas kapuja volt. A kapu fölött díszes felirat hirdette: "Csak az hal meg, akit elfelejtenek." De az ajtó zárva volt. Elhatározta, hogy holnap is erre jön haza.
Másnap az ajtó résnyire nyitva volt. Belépett a kapun, a kíváncsisága vezérelte. Hosszú, kanyargós út vezetett a temetőn keresztül. Elindult az úton, közben az eső is elkezdett cseperegni. Hirtelen a sírok közül valami neszt hallott. Egy fekete kabátos alakot látott egy sírra borulva. Közelebb ment. Egy fiatal nő, talpig feketében egy rózsával a kezében hullajtotta könnyeit egy meglehetősen régi sírra. A lány megkérdezte tőle:
- Miért sír?
A nő nem válaszolt, lassan felállt és eltávozott. A lány utána szaladt, de a nő eltűnt a ködös utcában.
Harmadnap a temető előtt látta, ahogy az előző nap látott nő egy kislánnyal, kézenfogva besétál a kapun. A kislány nem lehetett több 5 évesnél. Ő is talpig feketében volt. A lány bement utánuk és csöndben megállt mögöttük, hallgatta a sírásukat. Egyszercsak a nő a lányhoz fordult és így szólt:
- Miért vagy itt? Egy árva lelket se látni itt nap mint nap.
- Rátaláltam erre a temetőre és úgy gondoltam, megnézem. Ekkor megláttam önt a sírok között. – válaszolta a lány.
- Igen, egyedül csak én járok ide. Tudod, ide temették el a nővéremet. Az élet mily kegyetlen, elvette tőlünk.
- Kegyetlen. – ismételte a lány.
A nő felállt a kislányával és lehajtott fejjel elindultak. A lány követte őket. Kileste, hogy hol is laknak. Egy hatalmas gótikus palota volt, amit vasrácsos kerítés vett körül.
Reggel a lány a ház kapuján egy lakatot és egy táblát vett észre. A táblán ez állt: "Ez a ház eladó."
Hetekig nem látta a nőt és a kislányt. A házat időközben megvette egy család. Szorgosan és boldogan költöztek be az új családi fészekbe. Hirtelen feltűnt a fekete ruhás nő. Lassan végigmérte az új lakókat és bosszúsan megjegyezte: "Elvettétek a házamat, ezért meghaltok." Majd tovább állt.
Másnap a lakók közül az egyiket meggyilkolták. Senki sem tudta ki volt a tettes és miért ölt. Nem voltak nyomok sem. Így történt ez minden nap. A családból senki sem maradt.
A lány a temetőben új sírhantokat látott, ide temették el a családot. Egy középkorú nő tett-vett a sírok körül. Az arcát nem lehetett látni.
- Az élet mily kegyetlen, elvették tőlem a családomat. -mondta.
A lány mintha már hallotta volna ezt a mondatot. Hazafelé az úton ezen gondolkozott. Eszébe jutott a nő a kislánnyal. Ő is ezt mondta. Az interneten beírta a keresőbe ezt a bizonyos mondatot. Talált egy képet egy nőről és mellette egy kislányról. Hirtelen egy nagy sikolyt hallott odakintről. Gyorsan felvette a kabátját és elindult.
A gótikus ház előtt látta, amint egy középkorú hölgyet valaki kegyetlenül fojtogat. De mire odaért, a hölgy már halott volt.
A gyilkost mintha már látta volna. A nő volt az a temetőből és a képről.
- Mit akarsz itt? Ha jót akarsz magadnak, menj innen és hagyj békén! Többet ne gyere ide! – kiabálta a nő.
A lány megfordult és haza indult. A lelkiismerete nem hagyta, és muszáj volt újra elmennie a temetőhöz és a házhoz. Nem látott senkit és semmit.
Két hét múlva a lány eltűnt. Pár nap elteltével találtak rá a közeli erdőben. Egy öreg fa ágán lógott a gyönyörű gyászruhájában egy kötélen. Véres könnyei megfagytak hófehér arcán. Kezében egy levelet találtak, amelybe ez állt: "Az élet mily kegyetlen, elvette tőlünk."
Nem is tudom, hogy mikor írtam utoljára arról, hogy mi történik velem. Ennek az oka nagyon egyszerű: konkrétan semmi érdekes nem történt. Csak sima átlagos dolgok. Amiket most leírok, mert nem szeretek csak két-három mondatot írni, mert szerintem az nem néz ki valami jól, bár nem tudom. Végülis ha nincs más mondanivalóm, akkor annyi is megteszi. De -mint most is- mindig, amikor elkezdek írni, csak úgy jönnek a gondolatok. Persze ennek sincs most sok értelme. De rájöttem már, hogy csak arra nehéz rávennem magam, hogy leüljek és írjak egy kicsit ide, mert nem mindig tudom, hogy miről is írhatnék. Most is ennek a fele hülyeség, és szerintem most azon gondolkodsz éppen -ha egyáltalán eljutottál idáig a szövegben-, hogy mi a fenének írom ezeket le, és hogy biztos nem vagyok normális. :D Na mindegy. Szóval ott tartottam, hogy leírom azt a pár semmiségnek tűnő dolgot, ami az elmúlt pár napban történt.
Befejeztük a szalagavatós táncot, most már csak gyakorolni kell, hogy minden simán menjen majd, amikor élesben kell bizonyítanunk. :) A szalagavató körül most van egy kis kavarodás, mert még nincs meg pontosan az a létszám, amennyi vendéget vihet 1-1 tanuló. De elméletileg holnap már kiderül.
Ma pedig eljött az egyik barátnőm és segített kitölteni a jelentkezési lapot. Azért hívtam el, mert nem mindennel voltam tisztában és ő már azért töltött ki ilyet, így ő jobban tudja. :P
Még a mai nap folyamán hozok egy novellát, amit a hugom írt. :)
Most pedig jöjjön az a szám, amit mostanában sokat hallgatok. De csak azért mert tetszik, semmi kötődésem nincs hozzá...
A tegnapi kérdés még mindig aktuális....
Használta/ használja valaki a Skinoren-t, Zineryt-et vagy a Tenutan-t? Estleg így egyszerre őket?
Nekem ma írta fel a bőrgyógyász és holnap megyek kiváltani őket.
Érdekelnének a tapasztalatok. Örülnék, ha írnátok. =)
Hogy mi is?
Hát a nyelvvizsgám! :)
Ennek a hírnek most leírhatatlanul nagyon örültem: :) Ez az írásbeli rész volt. A szóbeli rész még augusztusban sikerült, de akkor az írásbeli rész sajnos nem. De most végre igen! És csak ez a fontos. :) Megvan az 50 plusz pontom! :)
Egyébként tudom, hogy régen írtam, csak most valahogy nem volt miről, mert időm sem nagyon van. Megkezdődött a félévi hajtás...minket meg különösen hajtanak végzősök léven. A héten minden nap írunk valamiből plusz még a felelések.
Na most csak ennyire ugrottam fel. :)

vagyis Boldog születésnapot!
és hogy ki is az ünnepelt?
Gregor Schlierenzauer, aki a mai napon ünnepli 20. születésnapját. :)
Ezt a kis videószerűséget pedig én készítettem ebből az alkalomból. =)
^^
Eldöntöttük a hugommal, hogy ma vásárolni megyünk. Ez még nem is lenne annyira furcsa ötlet. Csak ha mi ketten megyünk vásárolni, akkor tuti, hogy egész idő alatt röhögünk. :) Reggel negyed 9-kor indult a buszunk...háromnegyed 9-re pedig már a közeli város utcáin sétáltunk. Nem sok mindent vettünk, de azért sikerült eltölteni a fél napunkat. :D Azt majdnem elfelejtettem, hogy rengeteget sétáltunk...azt hittem, hogy leszakad a lábam...ráadásul a térdem is fájt :S (2 éve műtötték, de nem nagyon javult...) A 13.40-es busszal jöttünk haza. :D 4 és fél óra vásárlás. xD
És itt a mai szerzeményem....imádom. *.*
Konkrétan most azt sem tudom, hogy mit írjak. Úgy vagyok vele, hogy elkezdtem és majd csak lesz belőle valami.
Olvasgattam a blogokat, ma és tegnap is. Összefoglalások a 2009-es évről, beszámolók a szilveszterről és fogadalmak illetve tervek 2010-re. Nagyjából ezek voltak a témák. Hm...írok mindegyikhez pár sort és így valószínűleg a végére kikerekedik egy viszonylag normális bejegyzés. :)
Összefoglaló...
Ha visszagondolok a tavalyi évre - mert ugye már több, mint 21 órája 2010-et írunk-, akkor a legmeghatározóbb élmény kétségkívül a 8 napos Németországban való tartózkodásom volt. Nagyon szeretem ezt az országot és magát a német nyelvet is. :) Jobban, mint az angolt...régen az volt az álmom, hogy majd Angliában fogok élni...de ez már változott. :) A többi címszavakban (de nem időrendben): nyelvvizsga, kampány, forgatások, szecska-tábor, szecska bál, Erkel-bál, osztálykirándulás (az utolsó), sok nevetés, barátok, bulik, meglepetések... :)
Szilveszter...
Ez most otthonülős, tv nézős volt. Itt volt az egyik unokatesóm és vele beszélgettünk, videókat néztünk, meg ilyesmi. :) De éjfélben azért nem maradhatott el a tüzijáték és a pezsgő sem. :)
Tervek 2010-re...
Hát a legfőbb tervem illetve célom, hogy bejussak arra az egyetemre és szakra, amelyikre szeretnék. A többi meg majd jön magától. ;)
Mégegyszer sikerekben gazdag új évet kívánok minden kedves látogatómnak, aki ezt illetve a korábbi bejegyzéseimet olvassa/olvasta illetve a jövőben olvasni fogja. :)
azaz Boldog új évet kívánok mindenkinek (aki elolvassa ezt a bejegyzést ^^)! =)
Általában a napjaimról lesz szó, meg még pár dologról ami engem érdekel. :)